Népesség 4. Arány

A következő feladatban a népmozgalmi adatokkal kell dolgoznia. A népmozgalmi adatok kifejezés alatt a férfiak és nők, valamint az élveszületések és a halálozások számát értjük. A tábla 1950-től 2004-ig tartalmazza a magyarországi népesség számának változásával kapcsolatos adatokat.

4. A K2:K56 cellákba számítsa ki a férfiak arányát a teljes lakosságra nézve! Az L2:L56 cellákba pedig határozza meg a nők arányát a teljes lakosságra nézve! A kiszámított értékeket százalékos formátumban két tizedesjeggyel jelenítse meg!

Írjuk be a K1 cellába :"Férfi %"!

A férfiak arányát a teljes lakosságra nézve megkapjuk, ha a férfi lakosság számát ( elosszuk a teljes lakosság számával.

Férfi lakosság : B2

Teljes lakosság : D2

Képlete:

=B2/D2

Kezdőlap - Szám - Százalék - Tizedeshelyek növelése : 2 tizedesig.

A K2 cella képletét másoljuk végig K56 -os celláig.

Írjuk be a K1 cellába :"Nő %"!

A nők arányát megkapjuk, ha 1-ből kivonjuk a férfiak arányát (vagy a női lakosságot elosszuk a teljes népességgel, de a kerekítés miatt nem mindig jön ki visszaellenőrizve)

Képlete:

=1-K2

A L2 cella képletét másoljuk végig L56 -os celláig.

Eredmény:

Hogyan oldanád meg?

5. Készítse el az alábbi segédtáblázatot a B59:G64 területen! A mintán látható szövegeket írja be a B59, B60, B61, B63, B64-es cellákba, és soronként egyesítse a B-től az F oszlopig a cellákat! A szövegeket igazítsa balra!

Népesség 3. KEREKÍTÉS

A következő feladatban a népmozgalmi adatokkal kell dolgoznia. A népmozgalmi adatok kifejezés alatt a férfiak és nők, valamint az élveszületések és a halálozások számát értjük. A tábla 1950-től 2004-ig tartalmazza a magyarországi népesség számának változásával kapcsolatos adatokat.

 3. A H1-es cellába írja be az „Élveszületés ezer lakosra”, a I1-es cellába pedig a „Halálozás ezer lakosra” szöveget! Határozza meg a H2:H56-os cellákba az élveszületések számát ezer lakosra viszonyítva! Hasonlóan a I2:I56-os cellákba számítsa ki a halálozások számát ezer lakosra viszonyítva! Mindegyik számításnál a kapott értékeket kerekítse két tizedesjegyre függvény segítségével!

Írjuk be a H1 cellába : „Élveszületés ezer lakosra"

Írjuk be a H1 cellába : „Halálozás ezer lakosra”

Az élveszületések számát ezer lakosra viszonyítva megkapjuk, ha az élve születettek számát elosztjuk a teljes népesség ezred részével. Mivel a nevezőben levő teljes népesség ezredrészére van szükségünk, ezért szorozzuk meg 1000-rel a népességet.

Élve születettek : E2

Népesség ezred része : D2*1000 (nevezőbe kerül) - A D oszlopot le kell zárni, mert szeretném a halálozást is kiszámoltatni. $D2*1000

=E2/$D2*1000 

 Kerekítsük 2 tizedesjegyre az eredményt.

Kerekítéshez a KEREKÍTÉS függvényt használjuk.

KEREKÍTÉS - Egy számot adott számú számjegyre kerekít

 Képlete:

=KEREKÍTÉS(szám; hány_számjegy)

 szám - az előbb kiszámolt élveszületések száma ezer lakosra - E2/$D2*1000

hány_számjegy : 2

Képlete:

=KEREKÍTÉS(E2/$D2*1000;2)

A H2 cella jobb alsó sarkában levő zöld négyzet segítségével másoljuk át a képletet az I2 cellába.

Az I2 cellában megjelentő képlet:

=KEREKÍTÉS(F2/$D2*1000;2)

Eredmény:

Hogyan oldanád meg?

4. A K2:K56 cellákba számítsa ki a férfiak arányát a teljes lakosságra nézve! Az L2:L56 cellákba pedig határozza meg a nők arányát a teljes lakosságra nézve! A kiszámított értékeket százalékos formátumban két tizedesjeggyel jelenítse meg!

Népesség 2. Különbség

A következő feladatban a népmozgalmi adatokkal kell dolgoznia. A népmozgalmi adatok kifejezés alatt a férfiak és nők, valamint az élveszületések és a halálozások számát értjük. A tábla 1950-től 2004-ig tartalmazza a magyarországi népesség számának változásával kapcsolatos adatokat.

2. A „Halálozás” oszlop után (G oszlop) írja be a „Természetes gyarapodás, fogyás” szöveget! A G2:G56 cellákba számítsa ki az élveszületés és a halálozás számának különbségét!

 A G1 cellába írjuk be a „Természetes gyarapodás, fogyás” szöveget.

Az élveszületés (E2) és a halálozás (F2) számának különbségét, vagyis a természetes fogyást és gyarapodást megkapjuk, ha kivonjuk őket egymásból.

Képlete:

= E2-F2

A G2 cella jobb alsó sarkában levő zöld négyzettel másoljuk végig a képletet.

Eredmény:

Hogyan oldanád meg?

 3. A H1-es cellába írja be az „Élveszületés ezer lakosra”, a I1-es cellába pedig a „Halálozás ezer lakosra” szöveget! Határozza meg a H2:H56-os cellákba az élveszületések számát ezer lakosra viszonyítva! Hasonlóan a I2:I56-os cellákba számítsa ki a halálozások számát ezer lakosra viszonyítva! Mindegyik számításnál a kapott értékeket kerekítse két tizedesjegyre függvény segítségével!

Ha tetszik, akkor kövess be ;-).

Képernyő jobb felső sarka : 

Népesség 1. Adatbevitel, SZUM

A következő feladatban a népmozgalmi adatokkal kell dolgoznia. A népmozgalmi adatok kifejezés alatt a férfiak és nők, valamint az élveszületések és a halálozások számát értjük. A tábla 1950-től 2004-ig tartalmazza a magyarországi népesség számának változásával kapcsolatos adatokat. Ezeket az adatokat a megadott időszakra a tabulátorral tagolt nepesseg.txt állomány tartalmazza. Töltse be a táblázatkezelőjébe az adatokat, munkáját nepvaltozas néven a táblázatkezelő alapértelmezett formátumában mentse!

1. Szúrjon be egy oszlopot az „Élveszületés” oszlopa elé! Az oszlop első cellájába írja be a „Népesség összesen” szöveget, és a további cellákba számítsa ki a népesség számát!

Nyissunk meg egy üres Excel munkafüzetet.

Töltsük be az nepesseg.txt szövegfájlt.

Fájl - Megnyitás - Tallóz - Fájl típusa: Minden fájl - Keressük meg az nepesseg.txt fájlt és nyissuk meg.

Menjünk végig a Szövegbeolvasó varázslóval. 

Ha mindent elfogadtunk, akkor Befejezés.

Jelöljük ki a D ("Élveszületés") oszlopot.

Jobb egérgomb - Beszúrás.

A D1 cellába írjuk be a „Népesség összesen” szöveget.

Népesség száma : 

SZUM függvény segítségével számoljuk ki a teljes népességet.

 SZUM - Az összes számot összeadja egy adott cellatartományban 

Képlete:

            =SZUM(szám1,[szám2],...)

  szám1,[szám2],... :  a férfi és a női népesség B2:C2

  Képlete:

=SZUM(B2:C2)

A D2 cella jobb alsó sarkában levő zöld négyzet segítségével másoljuk a képletet D56-ig (vagy simán kattintsunk a zöld négyzetre kétszer)

 Jelöljük ki a teljes munkafüzetet, majd legszélesebben kijelöl (Kattintsunk a fejléc oszlopelválasztó függőleges csíkra) - Így minden cella tartalma tökéletesen látható.

Mentsük el:

Fájl - Mentés másként - Fájltípus: Excel munkafüzet - Neve: nepvaltozas

Eredmény:

Hogyan oldanád meg?

2. A „Halálozás” oszlop után (G oszlop) írja be a „Természetes gyarapodás, fogyás” szöveget! A G2:G56 cellákba számítsa ki az élveszületés és a halálozás számának különbségét!

Ha tetszik, akkor kövess be ;-).

Képernyő jobb felső sarka : 

Időjárás 10. Formázás

Egy téli nap időjárási adatai állnak rendelkezésünkre az idoadat.txt nevű, tabulátorral tagolt, UTF-8 kódolású szöveges állományban. A méréseket Kékestetőn éjféltől kezdve óránként végezték, így összesen 24 időpont adatai állnak rendelkezésünkre. Végezze el a mért adatok kiértékelését a leírásnak és mintának megfelelően táblázatkezelő program segítségével!

Minta:

 10. Formázza a táblázatot a minta alapján!

 Kattintsunk a B1 cellába, és nyomjuk meg az Ctrl+B billentyűkombinációt - Félkövér lesz a szöveg.

 Kattintsunk a B3 cellába és nyomjuk meg a Ctrl+A billentyűkombinációt - Kijelöli a B3:C4 táblázatot.

Jobb egérgomb - Cellaformázás - Szegély - Vékony vonal - Körül - Belül - OK.

Jelöljük ki a B3:B4 táblázatot.

Nyomjuk meg az Ctrl+B billentyűkombinációt, hogy félkövér szöveget kapjunk.

Kezdőlap - Kitöltőszín - Szürke.

Kattintsunk az F2 cellába és nyomjuk meg a Ctrl+A billentyűkombinációt - Kijelöli a F2:G4 táblázatot.

Jobb egérgomb - Cellaformázás - Szegély - Vékony vonal - Körül - Belül - OK.

Jelöljük ki a F2:F4 táblázatot.

Nyomjuk meg az Ctrl+B billentyűkombinációt, hogy félkövér szöveget kapjunk.

Kezdőlap - Kitöltőszín - Szürke.

Alt+Enter billentyűkombinációval tagoljuk a Mintának megfelelően a szövegeket az F2:F4 táblázatban.

Kattintsunk a "Napi hőingás" szövegrész után, majd Alt+Enter, és a következő sorban jelenik meg a "(Celsius-fok)" szöveg a szerkesztőlécen.

Kattintsunk az A6 cellába és nyomjuk meg a Ctrl+A billentyűkombinációt - Kijelöli a A6:I30 táblázatot.

Jobb egérgomb - Cellaformázás - Szegély - Vékony vonal - Körül - Belül - OK.

Jelöljük ki a A6:I6 táblázatot.

Nyomjuk meg az Ctrl+B billentyűkombinációt, hogy félkövér szöveget kapjunk.

Kezdőlap - Kitöltőszín - Szürke.

Kezdőlap - Igazítás - Középre vízszintesen, függőlegesen igazítás.

Alt+Enter billentyűkombinációval tagoljuk a Mintának megfelelően a szövegeket az A6:I6 táblázatban.

A bal felső sarokban levő háromszög segítségével jelöljük ki a teljes munkalapot.

Most minden cella tartalma látszódik, és nem túl széles. 

A B oszlopot csökkentsük 16,00 szélesre.

Módosítsuk a B1 cella szövegét, hogy szélessége megfeleljen az alatta levő táblázatnak. (Arial 12)

Jelöljük ki az A7:B30 Ctrl gombot tartsuk nyomva, majd az I7:I30 táblázatokat.

Kezdőlap - Igazítás - Középre vízszintesen igazítás.

 Eredmény:

„A változékony időjárás csak arra emlékeztet, hogy minden nap egy új lehetőség.”

( Anonymus )

Időjárás 9. Diagram

Egy téli nap időjárási adatai állnak rendelkezésünkre az idoadat.txt nevű, tabulátorral tagolt, UTF-8 kódolású szöveges állományban. A méréseket Kékestetőn éjféltől kezdve óránként végezték, így összesen 24 időpont adatai állnak rendelkezésünkre. Végezze el a mért adatok kiértékelését a leírásnak és mintának megfelelően táblázatkezelő program segítségével!

Minta:

9. Készítsen az alábbiak szerint diagramot a táblázatot tartalmazó munkalapra, mely a hőmérséklet alakulását             mutatja óránként! Olyan típust válasszon, melyen minden adatpont látszik!

       A diagram további jellemzői:
        a.            A diagram címe: „A Celsius-fokban mért hőmérséklet” legyen!
        b.            Az értéktengelyen a beosztások -6 és +6 Celsius-fok között egy fokonként legyenek!
        c.             A diagramnak ne legyen jelmagyarázata!
        d.            A vízszintes tengely feliratai (az időpontok) a diagram alatt helyezkedjenek el!
        e.             A diagram, valamint a tengelyfeliratok méretét úgy válassza meg, hogy az időpontok
                        vízszintesen legyenek olvashatók!
        f.             Az egyes időpontokhoz tartozó értékek könnyebb meghatározásához jelenítse meg a
                        függőleges vezetőrácsokat! 

Jelöljük ki az A6:A30 és a C6:C30 táblázatokat.

Készítsünk pontdiagramot.

Beszúrás - Ajánlott diagramok - Minden diagram - Vonal - OK.

       a.            A diagram címe: „A Celsius-fokban mért hőmérséklet” legyen!

Írjuk át a diagramcímet : „A Celsius-fokban mért hőmérséklet”

        b.            Az értéktengelyen a beosztások -6 és +6 Celsius-fok között egy fokonként legyenek!

Kattintsunk az "y" tengelyre. 

Az oldalt megjelenő segítő sávon jelöljük a -6 és +6 intervallumokat.

Fő lépték : 1,0

         c.             A diagramnak ne legyen jelmagyarázata!

Most sincs. 

         d.            A vízszintes tengely feliratai (az időpontok) a diagram alatt helyezkedjenek el!

Tegely feliratok - Tengely beállításai - Feliratok - Felirat helye - Alul.

        e.             A diagram, valamint a tengelyfeliratok méretét úgy válassza meg, hogy az időpontok
                        vízszintesen legyenek olvashatók!

 Olvashatók.

        f.             Az egyes időpontokhoz tartozó értékek könnyebb meghatározásához jelenítse meg a
                        függőleges vezetőrácsokat! 

Kattintsunk a diagramra a szerkesztéshez.

Jobb oldal - '+' jel - Rácsvonalak - Függőleges elsődleges fő vezetőrács legyen csak bejelölve - További beállítások - Vonal : Folytonos vonal - Szín : fekete .

Eredmény: 

Hogyan oldanád meg?

10. Formázza a táblázatot a minta alapján!

Ha tetszik, akkor kövess be ;-).

Képernyő jobb felső sarka : 

Időjárás 8. MAX, MIN, SZUMHA, DARABHA, DARABTELI

Egy téli nap időjárási adatai állnak rendelkezésünkre az idoadat.txt nevű, tabulátorral tagolt, UTF-8 kódolású szöveges állományban. A méréseket Kékestetőn éjféltől kezdve óránként végezték, így összesen 24 időpont adatai állnak rendelkezésünkre. Végezze el a mért adatok kiértékelését a leírásnak és mintának megfelelően táblázatkezelő program segítségével!

8. A G oszlop megfelelő celláiban határozza meg a napi hőingást (a mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbsége), valamint az éjjeli és nappali átlaghőmérsékletet! (Ehhez célszerű a Napszak rovatban kiszámolt értékeket is használnia.) Az átlagértékeknél 2 tizedesjegyet jelenítsen meg! Használhat segédtáblázatot a K, L oszlopokban, ha szükséges.

 A G2 cellába határozzuk meg a napi hőingást. Ehhez meg kell határozni a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet különbségét.

A legmagasabb hőmérsékletet a MAX függvény mutatja meg, míg a legalacsonyabbat a MIN függvény.

MAX : Egy értékhalmazban szereplő legnagyobb számot adja meg. A logikai értékeket és szövegeket figyelmen kívül hagyja.

Képlete:

 =MAX(szám1;szám2;....szám255)

szám1;szám2;....szám255  -  az óránként mért hőmérsékletek : C7:C30

Képlete:

=MAX(C7:C30)

MIN - Egy értékhalmazban lévő legkisebb számot adja meg. A logikai értékeket és a szövegeket figyelmen kívül hagyja

Képlete:

 =MIN(szám1;szám2;....szám255)

szám1;szám2;....szám255 : az óránként mért hőmérsékletek : C7:C30

Képlete: 

=MIN(C7:C30)

A két hőmérséklet különbsége határozza meg a  napi hőingást:

Képlete:

=MAX(C7:C30)-MIN(C7:C30)

  A G3 cellába határozzuk meg az éjjeli átlaghőmérsékletet.

A SZUMHA függvény segítségével adjuk össze az éjjeli hőmérsékleteket, majd a DARABHA függvénnyel számoljuk meg, hány éjjeli hőmérsékleti értéket adtunk össze. 

SZUMHA - A megadott feltételnek vagy kritériumnak eleget tevő cellákban található értékeket adja össze

Képlete:

 =SZUMHA(tartomány;kritérium;összegtartomány), ahol k meghatározza azon számok halmazát, amelyeket össze szeretnénk adni.

tartomány - a I6:I30 Napszakok tartománya, ahol az adott kritériumot kiválassza a függvény

kritérium - "éjjel" 

összegtartomány : amit össze szeretnénk adni, tehát a Hőmérséklet (Celsius-fok) oszlopa : C6

Képlete:

=SZUMHA(I6:I30;"éjjel";C6)

DARABHA - Egy tartományban összeszámolja azokat a nem üres cellákat, amelyek eleget tesznek a megadott feltételeknek.

Képlete:

=DARABHA(Tartomány;kritérium)

Tartomány - a Napszakok tartománya : I7:I30

kritérium - Napszak "éjjel"

Képlete:

 =DARABHA(I7:I30;"éjjel")

Osszuk el a két adatot egymással, és megkapjuk az átlaghőmérsékletet.

 Képlete:

 =SZUMHA(I6:I30;"éjjel";C6)/DARABHA(I7:I30;"éjjel")

A G4 cellába határozzuk meg ugyanezzel a képlettel a " nappal " - hoz tartozó átlaghőmérsékletet.

=SZUMHA(I6:I30;"nappal";C6)/DARABHA(I7:I30;"nappal")

Jelöljük ki a G3:G4 cellát.

Kezdőlap - Szám - Tizedesjegyek csökkentése 2 -re.

Eredmény:

Hogyan oldanád meg?

  9. Készítsen az alábbiak szerint diagramot a táblázatot tartalmazó munkalapra, mely a hőmérséklet alakulását             mutatja óránként! Olyan típust válasszon, melyen minden adatpont látszik!

       A diagram további jellemzői:
        a.            A diagram címe: „A Celsius-fokban mért hőmérséklet” legyen!
        b.            Az értéktengelyen a beosztások -6 és +6 Celsius-fok között egy fokonként legyenek!
        c.             A diagramnak ne legyen jelmagyarázata!
        d.            A vízszintes tengely feliratai (az időpontok) a diagram alatt helyezkedjenek el!
        e.             A diagram, valamint a tengelyfeliratok méretét úgy válassza meg, hogy az időpontok
                        vízszintesen legyenek olvashatók!
        f.             Az egyes időpontokhoz tartozó értékek könnyebb meghatározásához jelenítse meg a
                        függőleges vezetőrácsokat! 

Ha tetszik, akkor kövess be ;-).

Képernyő jobb felső sarka : 

Időjárás 7. HA

Egy téli nap időjárási adatai állnak rendelkezésünkre az idoadat.txt nevű, tabulátorral tagolt, UTF-8 kódolású szöveges állományban. A méréseket Kékestetőn éjféltől kezdve óránként végezték, így összesen 24 időpont adatai állnak rendelkezésünkre. Végezze el a mért adatok kiértékelését a leírásnak és mintának megfelelően táblázatkezelő program segítségével!

7. A Napszak rovatban az „éjjel”, illetve „nappal” kifejezéseket jelenítse meg hibamentesen másolható függvény segítségével annak megfelelően, hogy az adott mérés éjjel vagy nappal volt-e! A nappal napkeltétől napnyugtáig tart (a határidőpontokat is beleértve). A napkelte és a napnyugta időpontja a mért adatok előtt található meg.

Vizsgáljuk meg, hogy a mérés időpontja napkelte előtt vagy után, vagy napnyugta előtt vagy után következett e be. Ha napkelte után, akkor írassuk ki "nappal", ha előtt, akkor pedig írassuk ki, hogy "éjjel". 

A vizsgálathoz a HA függvényt használjuk.

HA - Ellenőrzi a feltétel megfelelőségét, és ha a megadott feltétel IGAZ, az egyik értéket adja vissza, ha HAMIS, akkor a másikat.

Képlete:

=HA(logikai vizsgálat (kötelező); érték, ha igaz ( kötelező); érték, ha hamis (nem kötelező)) 

 logikai vizsgálat - vizsgálja meg, az adott mérés időpontja napkelte előtti e : A7<C3 , a C3-at le kell zárni F4-gyel, mivel a másolásnál a napkeltét mindig ehhez az időhöz nézzük : A7<C$3 (vagy A7<$C$3 - mindkét megoldás jó, mivel a másolás lefele történik)

érték, ha igaz -írja ki : "éjjel"

értéke, ha hamis - kezdjen új vizsgálatot a HA függvénnyel.

                                                        Vizsgálja meg, hogy az adott mérés időpontja napnyugta előtti e, vagy                                                                        megegyezik azzal : A7<=C4, a C4-at le kell zárni F4-gyel, mivel a másolásnál a                                                          napkeltét mindig ehhez az időhöz nézzük : A7<=C$4 (vagy A7<=$C$4 -                                                                      mindkét megoldás jó, mivel a másolás lefele történik) A7<=C$4

                                                        érték, ha igaz -írja ki : "nappal"

                                                        érték, ha hamis -írja ki : "éjjel"

Képlete:

=HA(A7<C$3;"éjjel";HA(A7<=C$4;"nappal";"éjjel"))

Másoljuk végig a képletet az I30-as celláig.

Eredmény: 

Hogyan oldanád meg?

8. A G oszlop megfelelő celláiban határozza meg a napi hőingást (a mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbsége), valamint az éjjeli és nappali átlaghőmérsékletet! (Ehhez célszerű a Napszak rovatban kiszámolt értékeket is használnia.) Az átlagértékeknél 2 tizedesjegyet jelenítsen meg! Használhat segédtáblázatot a K, L oszlopokban, ha szükséges.

Ha tetszik, akkor kövess be ;-).

Képernyő jobb felső sarka : 

Időjárás 6. Változás

Egy téli nap időjárási adatai állnak rendelkezésünkre az idoadat.txt nevű, tabulátorral tagolt, UTF-8 kódolású szöveges állományban. A méréseket Kékestetőn éjféltől kezdve óránként végezték, így összesen 24 időpont adatai állnak rendelkezésünkre. Végezze el a mért adatok kiértékelését a leírásnak és mintának megfelelően táblázatkezelő program segítségével!

6. Számítsa ki, hogyan változott a nap folyamán óránként a légnyomás! Ehhez a Légnyomás változása rovatban 1:00 órától kezdve határozza meg, hogy mennyivel több a légnyomás az egy órával korábbi értéknél! A kiszámolt adatok formátuma a légnyomásértékeknél beállított legyen!

A H8-as cellába számítsuk ki, hogy a 1:00 (F8) időponthoz tartozó légnyomás mennyivel nőtt vagy csökkent az előtte levő 0:00-hoz (F7) képest, így megkapjuk a légnyomásváltozást az eltelt 1 óra alatt. Mivel másolni szeretnénk a képletet, ezért nem zárjuk le.

Képlete : 

=F8-F7

A H8-as cella jobb alsó sarkában levő zöld négyzet segítségével másoljuk végig a H30-as celláig a képletet.

 Eredmény:

Hogyan oldanád meg?

7. A Napszak rovatban az „éjjel”, illetve „nappal” kifejezéseket jelenítse meg hibamentesen másolható függvény segítségével annak megfelelően, hogy az adott mérés éjjel vagy nappal volt-e! A nappal napkeltétől napnyugtáig tart (a határidőpontokat is beleértve). A napkelte és a napnyugta időpontja a mért adatok előtt található meg.

Ha tetszik, akkor kövess be ;-).

Képernyő jobb felső sarka : 

Időjárás 5. ÁTLAG

Egy téli nap időjárási adatai állnak rendelkezésünkre az idoadat.txt nevű, tabulátorral tagolt, UTF-8 kódolású szöveges állományban. A méréseket Kékestetőn éjféltől kezdve óránként végezték, így összesen 24 időpont adatai állnak rendelkezésünkre. Végezze el a mért adatok kiértékelését a leírásnak és mintának megfelelően táblázatkezelő program segítségével! 

5. Határozza meg a 32. sor megfelelő celláiban, hogy mekkora volt az adott napon az átlaghőmérséklet, az átlagos szélerősség, az átlagos légnyomás és az átlagos páratartalom! Az átlagértékeket két tizedesjeggyel, a kategóriáknak megfelelő mértékegységekkel jelenítse meg!

 Mekkora volt az adott napon az átlaghőmérséklet:

Az ÁTLAG függvény segítségével határozzuk meg.

ÁTLAG - Argumentumainak átlagát (számtani közepét) számítja ki, az argumentumok nevek, tömbök vagy számokat tartalmazó hivatkozások lehetnek.

Képlete:

=ÁTLAGA(érték_1;érték_2;...)

érték_1;érték_2;... - A megadott hőmérsékletek : C7:C30

Képlete:

=ÁTLAG(C7:C30)

az átlagos szélerősség 

  =ÁTLAG(E7:E30)

 az átlagos légnyomás

   =ÁTLAG(F7:F30)

az átlagos páratartalom

   =ÁTLAG(G7:G30)

Kattintsunk a E32 cellára :

Jobb egérgomb - Cellaformázás - Szám - Szám - Tizedesjegyek : 2 - Egyéni - Formátumkód:  " km/h" - OK.

Kattintsunk a F32 cellára :

 Jobb egérgomb - Cellaformázás - Szám - Szám - Tizedesjegyek : 2 - Egyéni - Formátumkód:  " hPA" - OK.

Kattintsunk a G32 cellára :

 Jobb egérgomb - Cellaformázás - Szám - Százalék - Tizedesjegyek : 2 - OK.

Eredmény:

Hogyan oldanád meg?

6. Számítsa ki, hogyan változott a nap folyamán óránként a légnyomás! Ehhez a Légnyomás változása rovatban 1:00 órától kezdve határozza meg, hogy mennyivel több a légnyomás az egy órával korábbi értéknél! A kiszámolt adatok formátuma a légnyomásértékeknél beállított legyen!

Ha tetszik, akkor kövess be ;-).

Képernyő jobb felső sarka :